Világméretű tévedések – Nagy ugrató kvíz!

Számtalan téves nézet, téves hitek járják be a világot, és egyik-másik évszázadok óta rombolja az igazságot, a valóságot! Ezekből szemezgettünk és némelyikre rátettünk néhány lapáttal, úgyhogy vigyázz, el ne tévedj a nagy ugrató kvíz kérdéseinek labirintusában!

3 KVÍZ amivel lemérheted a tudásod! Klikk ide és csináld meg mindet!

"Minden út Rómába vezet", ezt tanultuk az ókori Római Birodalom kapcsán. Vajon ez tényleg igaz?

Igaz volt. Minden jelentős útelágazásnál kötelező volt megadni, merre vezet az út Rómába.

A mondás Caligula császártól származik és a leigázott népek hadifoglyai előtt ezt hangoztatták a katonák kötelező előírással.

Nem volt igaz, voltak utak, amelyek egyáltalán nem Rómába vittek. A mondás a 12.században keletkezett, vallási értelme volt.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Frankenstein, ha ezt a szót halljuk, egy ember által létrehozott szörny jut eszünkbe. Ki volt pontosan Frankenstein?

Victor Frankenstein volt, a szörny feltalálója.

Frankenstein egy halott ember volt, akinek a testét használták fel a szörny létrehozására. Azt hitték először, hogy a halott támadt fel, ezért így szólították, amely név rajta is maradt.

Frankenstein maga a szörny volt, végtelenül erős és gonosz és elpusztíthatatlan. Feltalálója nevezte el így, amikor az életre kelt.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Ádám és Éva ábrázolása a Paradicsomban gyakran egy almával és kígyóval együtt van. Helyes ez a kép, vagy hamis?

A kép helyes, hiszen Ádám és Éva az almafa alatt a kígyó unszolására szakították le a tudás gyümölcsét, az almát!

Nem helyes a kép. A Teremtés könyve sehol sem mondja, hogy a tiltott gyümölcs alma lenne. Az eredeti héber szöveg csak 'fáról' és 'gyümölcsről' tesz említést, almaként azt feltehetően a nyugati kultúra interpretálta.

Nem helyes a kép, hiszen a Teremtés könyve sehol nem említ kígyót. Az alma leszakajtása Ádám és Éva közös, önálló döntése volt. A kígyó képét középkori kódexírók körítették a történetbe, hogy az ördög is a képen legyen valahogy.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

"Kétszer nem csaphat ugyanoda a villám!" Jól ismert mondás, de vajon igaz-e? Tippelj!

Kétszer valóban nem csaphat ugyanoda a villám. Valójában a villám nagyon szívesen csap akár ugyanoda is, de ez mégsem történik meg. Mivel az előző csapás ionizálja a levegőt, ami ezáltal rosszul vezeti az áramot.

Kétszer is csaphat ugyanoda a villám. A tévhit életveszélyes önbizalmat nyújthat vihar alatt. Valójában a villám nagyon szívesen csap akár ugyanoda, mivel az előző csapás ionizálja a levegőt, ami jól vezeti az áramot.

A mondás annyira nem igaz, hogy a tudósok nem is értik, hogyan keletkezhetett a mondás. A villám ha egyszer lecsap, gyakorlatilag amíg a közelében van a helynek, minduntalan odacsap. Tehát akár kétszázszor is lecsaphat ugyanoda egy villám.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

"Ne ölj!" Ez a hatodik a tízparancsolatban. Ez tényleg így íródott? Tippelj!

A tízparancsolat hatodik pontja a ne ölj. Ez a fordítás pontos, és nagyon ügyeltek arra évszázadok óta, hogy helyes legyen!

A tízparancsolat közül a hatodik valójában nem azt mondja ki, hogy „ne ölj” noha ez a fordítás hazánkban elterjedt. A parancsolatban szereplő héber רצח kifejezés elsődleges jelentése „ne gyilkolj”. A két kifejezés értelmezése közötti eltérés jelentős.

A tízparancsolat hatodik pontja téves fordítás. Valójában azt jelenti, hogy ne kínozd halálra felebarátod. A magyar nyelv a középkorban nem ismerte a kínozni fogalmát, ezért az ölést írták bele.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

A forgószelek mindig a Föld forgásirányának megfelelően forognak a világ minden pontján. Ez igaz, vagy hamis állítás?

A forgószelek, így tornádók, ciklonok, tájfunok, hurrikánok mindig egy apró hatástól függően kezdik a forgást, nincs hatással rájuk a Föld forgásiránya.

Általában a forgószelek különböző hatások szerint kezdenek forogni. Ugyanígy a tornádók sem egy irányba forognak. A Föld forgásából eredő hatás csak nagyobb méretekben (pl. ciklonok, hurrikánok) döntő.

Az állítás igaz, már Platon megfigyelte és a peripatetikus oktatás egyik leglényegesebb felfedezése ez.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Közismert, hogy Nobel nem hozott létre matematikai Nobel díjat. Ez annyira furcsa volt, hogy számos életrajzírója sem értette. Mi az igazság?

Nobel életrajzírói a következőket állapították meg: Nobel házvezetőnőjével intim kapcsolatot tartott fent. Ám egy matematikussal is összeszűrte a levet, és váratlanul el is hagyta Nobel házát. Nobel emiatt haragudott meg a matematikusokra.

Nobel eredetileg matematikus volt. Úgy gondolta, a matematika egy alaptudomány, és az ebből származó tudományokat kell díjazni.

Pontosan nem tudni, miért nem rendelkezett Nobel matematikai díj odaítéléséről.

Nobel egyik riválisa matematikus volt, szinte egy időben találták fel a dinamitot, ám a rivális véletlenül felrobbantotta magát. Nobel érzelmi okokból nem ítélkezett a matematika díjról.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Kérek egy kockás füzetet - szól a kisgyerek az árusnak. Kisfiam, az négyzetrácsos füzet -inti a gyermeket a tanító néni. Valóban helytelen a "kockás" kifejezés?

Igaza van a tanító néninek. Ez a kockás jelző egy téves meghatározás. Így kockás ing sincs, csak négyzetrácsos ing van!

Valójában a „kockás füzet” kifejezés használata védhető, hiszen a négyzet egy kétdimenziós hiperkocka.

A kockás füzet kifejezés eredetileg helyes volt, mert a palatáblák után a nyomdaipar valóban készített kockákból álló füzetet. Innen ered az elnevezés. Azonban a kockákat nem tudták megbízhatóan összekapcsolni, mindig szétestek. A füzetekre ekkor négyzetrácsokat nyomtattak, de az elnevezés a mai napig fentmaradt.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Állítólag agyunk csekély százalékát, 10%-át használjuk ki életünk során. Ebből mi az igazság?

Az igazság az, hogy a 2015-ös agykutató nemzetközi kongresszusán megállapították, hogy az ember az agyát 1-2%-ban használja ki élete során.

Albert Einstein állítólag egyszer kijelentette, hogy az emberek agyuknak csak átlagosan 10 százalékát használják, nyilván ez így is van.

„Az agyunknak gyakorlatilag valamennyi részét használjuk, és az agy túlnyomó része aktív az idő majdnem teljes részében." BarryGordon

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Darwin azt állította, hogy az ember őse a csimpánz. Ebből fejlődött ki az ember egy hiányzó láncszem révén. Mi az igazság?

Charles Darwin sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki (Sahelanthropus tchadensis), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt.

Az ember őse a csimpánz, hiszen a DNS-e is csak egy pontban tér el. Csak ezt sokan zokon veszik, és tiltakoznak ellene.

Az ember nem a csimpánzokból fejlődött ki. Sokkal rosszabb a helyzet. Az ember kis termetű hörcsögszerű lényekből fejlődött ki. Ez nem népszerű elmélet, de a Cambridge, a Yale, a stanfordi egyetemeken ezt tanítják.

Helyes!

Rossz!

-

Tovább >>

Oszd meg a kvízt, hogy láthasd az eredményed!

Facebook

Facebook

---

Just tell us who you are to view your results !

Show my results >>

Hirdetés

Tévedések kvíze Az eredményed %%score%% jó válasz %%total%% kérdésből

Tartsd karban az agytekervényeid állapotát! Ehhez ajánljuk rejtvény kiadványainkat! Klikk ide vagy a képre!

Hirdetés

Ezt is ajánljuk neked!

Retró villámkvízek - 5 kérdés a múltból

Klikk ide és válassz a sok retró kvíz közül!

Oszd meg az eredményed!

---

Facebook

Facebook

Twitter

Google+

---

Újra játszom!

0%